Ma szokás szerint reggel kiálltam a balkonra, hogy szívjak egy kis friss levegőt és megállapítsam, hogy milyen rétegzettségű ruházatot kell magamra öltenem.
Na és mélyet szippantva körülnézek az alant elterülő tájon. S a táj kellős közepén, a Waldstrasse tábla alá parkolva ott áll egy bevásárlókocsi.
Biztos kirakták levegőzni. A háziak. A házatlanok. Nem tudom. Mégiscsak Pankowban vagyunk.
Olyan volt, mint az Örkény-novellában a telefonfülke.
