HTML

mindenmash

Szellemi felhőbodrok a valóság és fikció határmezsgyéjéről. Meg minden más.

Friss topikok

  • lucaorsolya: lehet hogy visszajön karácsonyra az ereje? jó lenne ha esne egy kis hóhóhalihó:) (2011.12.20. 14:12) December
  • mindenmash: @lucaorsolya: Hmmm... nem biztos, hogy az ilyen típusú inspirációt meg ihletet gyakran kívánom mag... (2011.11.27. 22:43) [A magány]
  • lucaorsolya: tagadhatatlanul imádlak (olvasni is) (2011.08.10. 15:05) A mai legjobb
  • mindenmash: @lucaorsolya: Köszi:D A rímek egyébként nem tervezettek voltak, csak így alakult, meglátjuk, hogy ... (2011.06.21. 12:10) Töredékek
  • Dhor: Én a szöcskéket is szeretem. De ami lényegesebb, téged még szöcskeként is szeretünk. (2011.06.15. 17:17) A tündérboltban

Linkblog

poetry night

2009.10.03. 00:56 mindenmash

Oh, oly nehéz ez... A dolgok itt Berlinben felpezsdültek, és kezdődik az az időszak, amikor nem igazán lesz időm, se erőm lépést tartani az eseményekkel, akkor sem, ha a blogírást kiiktatom. (Barokk körmondat...? Bocsi...)

Szóval ma voltam sárkányhajózni (evezni... víz és hideg és szél és náljon esőkabát, buszlekésés, érdeklődés, nem jár a vonat, futás... odaértem), séta csurom vizesen, víztorony, gyros, és poetry night. Köszönöm, Bálint, segedelmed. Jó volt, hosszú volt, lehetne még. Már rég nem volt olyan, hogy felolvastak egy verset, és nem kellett róla egyáltalán semmit mondani, csak ülni és lenni. Én sokszor mosolyogtam magamban, olyan jól estek a szavak együtt, még ha románul vagy hollandul voltak is és nem értettem semmit. Azt hiszem, portalanítani kéne ezt a fajta élvezetet, mint a liberal education alapkövét: a haszon nélkülisget a költészetben, és a szavakba öntött gondolatok szavak nélküli átélését. Csokitorta is volt, a gyomrom azórta is küszködik vele, és hazafelé a buszon egy drakulának öltözött ember ült a közelemben. Az ifjú és még csak az ártalom árnyékát hordozó, reményteli de ugyanakkor félelemkeltő drakula, fodros ingben, szöges övvel és földig érő kabáttal. Talán csak én láttam? Ahogy a fövő vízről szóló verset (majd elmondom vagy felolvasom nektek) is láthatóan a többiek komolyan vették vagy nem vették sehogy - vajon így illetlen volt észrevenni a Drakulát a buszon?

Megkaptam ma az órarendem is - éljen, éljen! Nem tudom, hogy meg fogok-e halni, probably not, but I'll have a very hard time. Nos, ez a helyzet. Az apokalipszisos néni küldött egy levelet, hogy ezt meg ezt a könyvet kezdjük el olvasni és jussunk el minél tovább - na most azok, akik már töltöttek itt időt, állítják, hogy ez annyit tesz, hogy az egészet el kell olvasni. És Akhilleusz még mindig életben van. Kifejezetten antipatikus figura. Szerencse, hogy az istenek jól elbánnak vele - ha már egymással jól elbántak. egyébként Homérosz írt először (?) a robotokról.

"[Héphaisztosz]

...vette khitónját, vastag botját fogta kezébe,

és bicegett kifelé: szolgálók gyámolitották;

drága aranyból vannak ezek, se akárcsak az élők.

Van szívükben erő s ész, és szólani tudnak,

és őket munkára az égilakók tanitották."

Na, erről beszélek. Szerintem nem semmi, és hetedikben úgy gyalogoltam át rajta, hogy a szemem se rebbent. Már ezért megéri itt lenni. Van szívükben ész és erő és szólani tudnak.

Lassan bevégzem ezt, és tervezem, hogy a ma hallot versekből párat megkeresek - felrakok. végül egyébként József Attila került nálam terítékre, Születésnapomra, és Nemes Nagy Ágnes Amikor. Kata, emlékszel?

Amikor én istent faragtam,

kemény köveket válogattam.

Keményebbeket, mint a testem,

hogy, ha vigasztal, elhihessem.

Zárja ez a napot. Fordítani kéne. Kéne tudni fordítani.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mindenmash.blog.hu/api/trackback/id/1424201

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tomeczek · http://csomagmegorzo.freeblog.hu 2009.10.03. 02:13:51

Kálnoky László: Ami az ember a földön tehet

Tüzet szítani, hogy kezünkbe marjon
a visszaharapó láng.

Szomjazni, hogy az első korty után
magába szívja vizét a pohár.

Tovarohanni eszelős
sikoltásoktól tarka folyosón,
megtartva ép eszünket.

Hurkot vető fények közt elterülni,
s várni, hogy a fegyver lesújtson,
vagy haladékot adjon valami
arcunkat félreértő könyörület.

Kihívó szókkal ingerelni
a más irányba forduló közönyt.

Tengődve a megszokható veszély
színtelen közegében,
titkos ablakra lelni,
s az ötszáz évvel ezutáni város
elmosódott képét megsejteni.

Betömött füllel is figyelni
elfojtott, ismeretlen hangokat,
s fölpeckelt szájjal is felelni rájuk.

rimbaud 2009.10.03. 12:05:40

Weöres Sándor: A versről

Olvass verseket oly nyelveken is , amelyeket nem értesz. Ne sokat, mindig csak néhány sort, de többször egymás után. Jelentésükkel ne törődj, de lehetőleg ismerd az eredeti kiejtésmódjukat, hangzásukat.

Így megismered a nyelvek zenéjét, s az alkotó-lelkek belső zenéjét. S eljuthatsz oda, hogy anyanyelved szövegeit is olvasni tudod a tartalomtól függetlenül is; a vers belső, igazi szépségét, testtelen táncát csak így élheted át.
(Részlet a teljesség feléből)

Petrit akartam küldeni, de vagy megsértődnél vagy túl nyálasra sikerülne, mert igazából nem is Petri hanem Prevert...

Talán privátba...

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

süti beállítások módosítása