HTML

mindenmash

Szellemi felhőbodrok a valóság és fikció határmezsgyéjéről. Meg minden más.

Friss topikok

  • lucaorsolya: lehet hogy visszajön karácsonyra az ereje? jó lenne ha esne egy kis hóhóhalihó:) (2011.12.20. 14:12) December
  • mindenmash: @lucaorsolya: Hmmm... nem biztos, hogy az ilyen típusú inspirációt meg ihletet gyakran kívánom mag... (2011.11.27. 22:43) [A magány]
  • lucaorsolya: tagadhatatlanul imádlak (olvasni is) (2011.08.10. 15:05) A mai legjobb
  • mindenmash: @lucaorsolya: Köszi:D A rímek egyébként nem tervezettek voltak, csak így alakult, meglátjuk, hogy ... (2011.06.21. 12:10) Töredékek
  • Dhor: Én a szöcskéket is szeretem. De ami lényegesebb, téged még szöcskeként is szeretünk. (2011.06.15. 17:17) A tündérboltban

Linkblog

A legszebb reggelek

2011.03.01. 09:55 mindenmash

Azok, amelyek nem válnak el világosan és egyértelműen az előző estétől. Mostanában volt néhány ilyen.

Pedig jó lett volna egy tisztességes cezúrát tenni a február és a március közé. De ez a havazás igazán kifogott rajtunk. Nem tudom, van-e valami babona azzal kapcsolatban, hogy ha március elsején havazik, akkor másodikán hirtelen tizenöt fok lesz és napsütés - sajnos még nem hallottam róla. De bármi megtörténhet.

Mert értek már meglepetések. Szombaton például óriási mennyiségű sminkeléssel kapcsolatos információt, tippet és trükköt öntött rám a kedves, erőteljesen dekorált lány, aki Édesanyát festette. Lévén, hogy nekem kell őt jövő héten kipingálnom. Amikor meg mertem kérdezni valami árnyalatnyi dolgot a korrektorok természetéről, szegény először teljesen és tökéletesen hitetlenkedve meredt rám, aztán megsajnált és türelmesen elmagyarázott mindent. Csak az olyan szavakat nem tudta kihagyni, hogy applikátor. De túlélem.

A vasárnap még ennél is viccesebb volt. A tömérdek házi feladatom feletti agonizációt a koliba megbeszélt főpróba szakította félbe. Édesanya megengedte, hogy kocsival menjünk (én vezettem!), s így megmenekültem a szégyentől (vagy kalandtól?), hogy ismételten egy hintalóval a hónom alatt vágjak át a városon. Nem mondom, a koli előtti parkolóban is értek... hogy is mondjam... érdeklődő pillantások, de ez semmi ahhoz képest, ami a villamoson vagy a Moszkva téren történt volna.

A próba kissé nyögött meg nyelt, ahogy mi is. Utána azonban kárpótolt (?) a tény, hogy Imivel, Lizsével és Tomival elmentünk megünnepelni a vasárnap estét. Mit is mondhatnék? Ott voltunk kilenctől éjfélig, jó vendégek módjára folyamatosan fogyasztottunk, utána visszamentünk a koliba és Lizsé még kibontott egy üveg bort. Aztán már nagyon késő volt, végét vetették a zenének s hazamentek a legények, én meg kicsit tartva a következő héttől, nyugovóra tértem.

Nem tudom, igazából van-e mitől tartanom. Talán a vizsgaidőszakban lesz csak majd kínos, hogy mindig a devianciákkal foglalkozó néni óráján alszom el...

És holnap Tangó-előadás. A gerincemen lassan kúszik fel a hideg.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mindenmash.blog.hu/api/trackback/id/tr842700559

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása