Mármint a pohár. Ezt szemlélteti Tótfalusi István bájos verse, A kalóz:
Én a kalóz vagyok.
Szegény anyám bizyon nem szánt tengerésznek,
De én kamasz fővel
Gondoltam merészet,
S mégis matróz lettem; később... kalózfajta,
Csatából csatába -
Így vesztettem rajta:
Fél szemem, fél lában... Ám van így is öröm:
Bal lébbal a diót
Mezítláb feltöröm!
Annyira kedves. Az egész könyv, gyönyörűen illusztrálva, és minden híres mesehősnek jut egy oldal meg egy vers. Tegnap éjjel, amikor a színházból meg a Lucával való teázásból és palacsintázásból hazaértem, hirtelen hajnali egykor ellenállhatatlan ledvem támadt, hogy elővegyem. A realista királylány is a kedvenceim közé tartozik:
A királylány vagyok.
Azt hinnétek hogy az életem gyöngyélet,
Értem vetélkednek
Daliák, vitézek!
Herceg, úr és juhászlegény száz próbára kiáll:
A győztesnek engem ígért
Jó atyám, a király.
Úgy ám, csakhogy egymást miért döfik, vágják?
Én kellek-e nékik, avagy
A fele királyság?
Aztán persze lehet, hogy ezeknek a versikéknek a hatására, meg az egyik tegnapi vasalás közben nézett film miatt is olyan cifrát álmodtam, hogy még... A szigligeti vár, vagy valami ahhoz hasonló rom előtti mezőn voltunk sokan, nyárom, valami nagy mulatság volt, a fű tiszta sárga a nap melegétől, kiszáradt egy csöppet a föld, és a sátorosünnep-szerű kavalkádban egy nagy porond köré magas székek voltak felállírva a réten. A magas széket úgy értem, hogy több méter magas. Én is ilyenen ültem, aztán egyszer csak a mutatványosok kiválasztottak engem, és a szék átalakult a lábamhoz és valahogy a karomhoz is rögzített gólyalábakká és -kezekké, és el kellett kezdeni cigánykerekezni körbe-körbe nekem és még valakinek. Hát én akkorákat estem... De mégse tört el semmim.
Utána meg egy rakat oposszummal találkoztam, a várfal egyik résén ugrottak át, egyenesen rám, és nem lehetett előlük elmenekülni. Nagyok voltak és fehérek, és biztosan tudtam, hogy oposszumok, de most, a formájukra visszagondolva, lehet, hogy egészen más lények voltak. Talán pelék? Annyira rossz vagyok bioszból...
Egyébként nem tudom, mi van velem és az állatokkal. Pár éjszakával ezelőtt egy vaddisznó leharapta a bal karomat egy kisváros központjában. Vajon mi vár még rám?
