Például megvan a korszakalkotó esszém vázlata. És még ha nem is alkot új korszakot... azért talán takaros írást tudok belőle farigcsálni. Nem úgy, mint az előzőből, ahol valahogy arra jutottam, hogy Machiavelli... tulajdonképpen nem tudja, miről beszél, mikor azt mondja, szerencse. És ez Jarrell bácsinak nem tetszett annyira. De sebaj. A tutoriál végül egész jól végződött, és minden jó, ha a vége jó, nemdebár. Ja, egyébként mindenkinek melegen ajánlom Machiavelli színpadi művét, La Mandragola. Figyelemreméltó mű, főleg ha az Ádám-Éva történettel vetjük össze:D
Mit is akartam még? Ja, igen. Anna jóvoltából felfedeztem még egy forrást, melynek segítségével húsz éves fejjel is megteremthetem a gyerekszobám egy volt keletnémet nagykövetség második emeletén. Ezennel jelentem, hogy kiskorunk diafilmei fent vannak a neten. Íme:
http://indafoto.hu/hzsanna/collections
Ez az egy link tekintélyes mennyiségű pótcselekvéssel lát el előreláthatóan az elkövetkezendő két hétre. A népmeséknek amúgy is lassan a végére érek... Annál is inkább, mert a derekam infralámpázása nagyjából pont (hogy mi?!) egy népmese vagy egy Pompom-mese idejét öleli fel. Biztos szép látvány lehetek. Szerencse, hogy Cristina látott már mindenféle állapotokban. Piros pöttyösen, náthásan, lilára dagadt vádlival... Pont az infralámpás népzesézéstől botránkozna meg?:D
Na, akkor most írott formába öntöm gondolataim a freskómról. Ó, és ha akartok látni egy érdekeset, szintén reneszánsz firenzei mű, akkor kattintsatok ide. Özönvíz, Paolo Uccellótól.
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f5/Uccello_Flood.jpg
Nem teljesen értek mindent ezen a képen. Kész szerencse, hogy Masaccio egyértelműbb volt:
http://www.britannica.com/bps/image/367676/68769/The-Tribute-Money-fresco-by-Masaccio-1425-in-the-Brancacci
Tényleg megyek.