Az okozat annyi, hogy se erőm, se kedvem, se írnivalóm.
Az ok pedig a papírhegyek, melyek fölibém mint Damoklész kardja tornyosulnak, hogy teljessé tegyem a képzavart.
Ahogy a nóta mondja, 'I need some sleep, I can't go on like this'. Meg még pár másik dolog is kéne, és máris tökéletes lenne a boldogság. Addig is marad a francia prezentáció (mely buzgón követi mai testvérkéjét Oedipusz királyról poetry-órán), dolgozat, negyven oldal Darwin és még számtalan más.
Addig is még egy ilyen is van:
https://www.youtube.com/watch?
Szerintem én még egy felsőoktatási órán nem emlegettem ennyit medvéket, méheket és (mint a fenti videó is jelzi) galambokat. (Ezek az állatok 12 inchet nem tudnak repülni anélkül, hogy ne bukfenceznének. Vagy legalábbis egyes alfajaik.) Ez az állatemlegető szokatlanság néha frissítően, néha viszont nevetségesen hat. Képzeljük el, hogy a száz barna medve közül az egyik egy icipicit fehérebbnek születik...
