Kulturális antropológia órára kellett fordítanunk egy Kipling-verset, melynek címe The White Man's Burden. A cél az volt, hogy a tartalmi hűséget tiszteletben tartva a zeneiséget, ritmust, rímeket minél inkább megőrizzük.
Az eredeti mű:
http://www.fordham.edu/
És a fordítás:
A fehérek terhe
Vedd a fehérek terhét--
A legjobbakat küldd,
Ha foglyod bajban, száműzd
A fiad, oda küldd;
Hajtsa fejét igába,
Hol újan befogott,
Félgyermek, félig ördög,
Ádáz népség lakoz.
Vedd a fehérek terhét--
És türelemmel álld,
Fedd el erőd önkényét,
S ne melled verve járj;
Nyílt, egyszerű beszéddel
Meg nem inogva szólj,
A más hasznáért járj el,
Azért, mi neki jó.
Vedd a fehérek terhét--
Ez barbár békeharc,
Tömd be az éhség száját,
Frissítsd, mi beteg arc;
S ha másért űzött célod
Karnyújtásnyira várt,
Lásd, henye Esztelenség
Minden reménynek árt.
Vedd a fehérek terhét--
Nem cifra-víg király,
De szolga, jobbágy léte
És mindennapja vár.
A révbe be nem futhatsz,
Az úton nem te jársz,
Az életeddel hagyj jelt,
Sírhanttal, ér ha gyász.
Vedd a fehérek terhét--
Jutalmad így arasd:
Szidni fog, kit segítesz,
Gyűlöl a sok paraszt--
A tömeg ellened szól,
Szavad lassan nevel:-
"Mért oldoz ő fel minket,
Ó Nílus, mit felelsz?"
Vedd a fehérek terhét--
Ez görnyeszt igazán--
Ne kiálts, hogy Szabadság,
Titkold a fáradást;
Mert bármi hang, mit ejtesz,
Hagyj nyomot bármilyet,
A komor nép megméret
Téged s istenedet.
Vedd a fehérek terhét--
A gyermek-lét kora,
Az ifjú-zöld babérág
S könnyen jött dics oda.
Megítél most a kortárs:
Az évek zord, kemény,
Drágán vett bölcsessége
Érlelt-e férfivé?
Ha bárkinek bármilyen javaslata van, valamit félreértettem vagy nem jó, ne habozzon szólni.
