Durva, hogy az emberbe milyen mélyen beleívódnak a különféle jelszavak és felhasználónevek. Őszintén, bizonyos eseményeket követően automatikusan meg kéne vonni a hozzáférést egy csomó dologhoz.

De mint látjátok, viszonylag korrekt, gépelési hibáktól mentes szöveget tudok produkálni, szóval semmi komoly nem történt. Csak egy kis filozófia, borral meghintve. Az ECLÁ-n alapvetően azt próbálják hangsúlyozni, mennyire fontos a conversation. Nos, igen. Inside class and outside class. Hát most ez utóbbi történt. Merthogy ma megvolt az első apocalypse órám, és ez egészen új kontextusba helyez egy csomó mindent.

Ajaj. Most itt ülök a folyosón és Var éppen nagyon meg akar mutatni nekem valamiféle művészeti alkotást. Nem kevés időt töltöttünk azzal, hogy a blogját keresgéltük... Asszem ő jött ki rosszabbul a borozásból. No mindengy. Nagy művész, és iszonyúan le tudja foglalni a művész és a művészet mibenlétének megfejtése. Persze ez csak a beszélgetés kezdete volt. A rajzszobában ültünk, borzasztó festékszagban, ami egy idő után az agyadra megy. És