Egy kis dombra lecücülök, cücc, énekelte a tündéri szőke kislány a repülőn, az ablak melletti ülésen, a soromban. Fél hétkor kezdte. Fél nyolckor már a fülem is szétállt. "Mama, milyen dalt tudok még?" És mama mindig segített, volt ott még dal bőven...
A Budapest-London vonal gyönyörei. Azóta a Windsori kastély, babaház-múzeum, kápolna és fegyvergyűjtemény, ebéd - mire mindezzel terhelve, három óra éjszakai alvás után eljutok a szegregáció és szegénység témakörét taglaló nyolcvanharmadik cikkhez, félő, hogy nem leszek képes megfelelő figyelmet szentelni neki. Pedig Phd Norbert épp elég figyelmet fog nekem szentelni szerdán...
A következő szám Szalai Júlia Jóléti fogdája (I., majd röviddel utána II.) Küldöm nagy szeretettel saját magamnak.