HTML

mindenmash

Szellemi felhőbodrok a valóság és fikció határmezsgyéjéről. Meg minden más.

Friss topikok

  • lucaorsolya: lehet hogy visszajön karácsonyra az ereje? jó lenne ha esne egy kis hóhóhalihó:) (2011.12.20. 14:12) December
  • mindenmash: @lucaorsolya: Hmmm... nem biztos, hogy az ilyen típusú inspirációt meg ihletet gyakran kívánom mag... (2011.11.27. 22:43) [A magány]
  • lucaorsolya: tagadhatatlanul imádlak (olvasni is) (2011.08.10. 15:05) A mai legjobb
  • mindenmash: @lucaorsolya: Köszi:D A rímek egyébként nem tervezettek voltak, csak így alakult, meglátjuk, hogy ... (2011.06.21. 12:10) Töredékek
  • Dhor: Én a szöcskéket is szeretem. De ami lényegesebb, téged még szöcskeként is szeretünk. (2011.06.15. 17:17) A tündérboltban

Linkblog

Emma&Zidane

2009.10.08. 00:19 mindenmash

Mielőtt nekivágnék a Jelenések könyvének, úgy érzem, szükségem van egy kis teljesen független gondolatfolyamra. Így hát arra gondoltam, folytatom az itt élők leírását. A második választott Emma, a finn lány. Ő a BA programban vesz részt, érettségi után egy vagy két évig nem igazán csinált semmit, most meg ide jött négy évre.

Magas, vörösre (narancssárgásra) festett, elöl frufrus lány, a felső ajka felett piercinget hord. Kicsit pösze, de olyan kedves módon. Meglahatősen sápadt, de nincsenek szeplői. Dohányzik, ami épp praktikus olyan szempontból, hogy a pakisztáni Anisával, szobatársával talál a hang. Ők is a 16 második emeletén laknak, és a leggyakrabban a lépcsőn felérve a balkonon látom őket, egyik kezükben szál cigi, a másikban pohár.

Emma nekem az elején nagyon szimpatikus volt, aztán utána egy kicsit idegenkedtem tőle. Vagy inkább olyan kényelmetlenül éreztem magam körülötte, részben talán Anisa miatt is, aki egy nagyon furcsa valaki. De mivel ez utóbbival közös az apokalipszis-órám és kezdem megismerni kicsit, lassan nem olyan félelmetes egyikük sem. Ráadásul ma a borzalmatos Zidán-film utáni még borzalmatosabb beszélgetéstől Emma szabadított meg minket, lévén hogy ő volt az egyetlen bátor, aki szólni mert David-nek (aki a poetry nightot is szervezte), hogy hosszú napunk volt és még sok minden tennivalónk van és hogy talán nem ez a legalkalmasabb időpont Zidán portréfilmjének és az Iliásznak az összevetésére. Én személy szerint ezt biztos nem mertem volna mondani, talán a középiskolai nevelésem túlságosan sok tiszteletet plántált belém egy ilyenfajta megszólaláshoz, mindenesetre így legalább elmehetett, aki akart. Remélhetőleg az ügynek nem lesznek további következményei. (Például hogy David megsértődik vagy valami ilyesmi. Pedig ez még semmi. Ha egész őszintén megmondtam volna neki a véleményem erről a kiváló filmművészeti alkotásról és hogy hogy éltem meg a végig(nem)nézését, valószínűleg sokkal inkább megbánkódik. De hát nem mondtam. Így azonban több mint feleslegesnek éreztem jelenlétem a beszélgetésen.)

Olyan ez is, mint a great books koncepció. Elfogadjuk, hogy valami remek és hogy érdemes róla beszélni, aztán méltatjuk. A liberal arts egyik oktatási metódusa ez. Ilyen brainstorming egy téma felett, úgy, hogy a tanár nem tanít, csak egy kezdő kérdét vet fel a kizárólag szemináriumokból álló tanmenet egyik egységében. Mindegy. Az egésszel csak azt akarom mondani, hogy van ez a great books lista, amelyen, ha egy mű felkerült rá, nem nagyon lehet elmélkedni: vajon tényleg oda való-e ez vagy az a mű. Namost ez a zidános dokumentumfilm (lényegében másfél órán át csak Zidane fejét vagy lábát vagy fenekét vagy bármilyét látos egy Madrid-meccs alatt) szerintem kimeríti a nem méltó fogalmát. Kész szenvedés volt az egész. A szemem igen hamar fájni kezdett a folyamatos villódzástól (kellett a Madridnak a fehér mez...) és a fura kamerakezeléstől, és egészen fura klausztofóbiás tüneteket kezdtem érezni magamon. Nagyon rossz volt. Semmi levegő, nagyon nagy hangerő, a szurkolók, az aláfestő zene, vidrál a fény... Napszemüvegben néztem egy ideig, aztán becsuktam a szemem. Volt, aki hangosan horkolt. Az a rész kivételesen pont vicces volt.

Nem tudom, miért foglalkoztunk ezzel ennyit. Nem tudom, hogy tudta ezt David negyedszerre is végignézni. Azt viszont tudom, hogy én elszámoltam százig franciául és szúrópróbaszerű számkigondolósat is játszottam. Ismétlés a tudás anyja, és az én tudásom május óta elég árva volt. Most próbálok egy kis extra bébiszittelést beiktatni a pénteki franciaóra mián.

Nade vár az apokalipszis. Most.

Remélem az ilyen Zidane-akciókból nem lesz rendszer. Eddig se kedveltem a bácsit, de mostanra egész artikulált ellenérzések fejlődtek ki bennem. Határozottan tartok tőle, hogy a feje kísérteni fog álmaimban. De tényleg.

Lehet, hogy inkább le kéne feküdni? Most? Meglátjuk. Az apokalipszis (és Pompom szerint az iskola is ) megvár. Bár nem tudjuk se a napot, se az órát.

Én eddig nem nagyon foglalkoztam a világvégével.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mindenmash.blog.hu/api/trackback/id/tr581435568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tpr · http://rozmaring.blog.hu/ 2009.10.08. 12:31:01

Zidane a rémálmaidban, Zidane és az apokalipszis...
Jó éjt:)

rimbaud 2009.10.08. 16:40:25

Jajj Anna pont az a lényeg, hogy unj vagy utálj vagy szeress és imádj valamit és fejtegesd, hogy miért borzasztó rossz vagy csodálatosan jó... És a fejtegetésed szépsége vagy a fejtegetéseddel való elbűvölés a cél. Ezért liberál, mert mindegy, hogy útálod vagy imádod vagy érted vagy nem érted vagy azt hiszed, hogy érted vagy azt hiszed, hogy nem érted... Az a lényeg, hogy gondolkozz és szárnyalj és ha ez nem tetszik valakinek hát lehurrog, ha meg igen hát bátorít... Engem biztos sokan lehurrognak mindjárt hogy mekkora pofám van, hogy ilyen szavakat írok, hogy "lényeg", de hát ha szépen csinálják, még a jó Isten is gyönyörködik bennük és nem égeti el ezt a világot, pusztán szeretetből... Talán.

mindenmash 2009.10.08. 21:58:36

@rimbaud: Nem lehet, hogy az ember egyszerűen csak túl fáradt? Elkínzott? Persze lehet hogy csak a mostot vetítem ki a tegnapra és ezt nem kéne. De tegnap nagyon fáradt voltam. És nem voltam képes rögtön mondani. Filmekkel velem mindig ez van. És bár nem láttad a helyzetet, hidd el, nem olyan volt, hogy bármi effélét mondhattam volna. Itt rögtön mondani és érezni és nemtudommit kell, és ha nem vagy képes... akkor csődöt mond az itteni ECLA-módszer. (Érzem én, hogy ennek így nem volt túl sok értelme, de valójában a fejemben legalább néha volt. Bocsi.)

rimbaud 2009.10.09. 10:19:16

@mindenmash: Keine Problem, de a nem képesség érzése is igen érdekes sőt, ha már beszélünk róla mármint a képtelenségről vagyis az impotenciáról az is érdekes és a vetítés se probléma, meg a siránkozás se... Csak a túl sok okoskodás :D ezért hát most megyek és ellopok pár percet a világtól egy jó gyrosz erejéig, na meg a sublótból pár forintot és akkor ha már ha úgy is impotens vagyok, sőtt a facebook szerint még, hogy kedvesen fejezzem ki homoszexuális sőtt a jövőm is el van ba...ltázva, így hát a gyrosz evés legalább ne legyen...

neméranevem
süti beállítások módosítása